Balogh család (Balog - tolna -> Balogh - Veszprém)

Ebben a FÓRUM-ban lehetőséget nyújtunk arra, hogy Ön egy keresett-kutatott család családnevét - mint új TÉMÁ-t - felhelyezze az oldalunkra. A FÓRUM alá felhelyezett TÉMÁ-k - NEW TOPIC (azaz családnevek) rendeltetése az, hogy a szintén e családot kutató érintett személyek egymást informálhassák, segíthessék kutatásaikban. Eredményes kutatást kívánok!

********************************************IN ENGLISH:

This is the FORUM where you can enter your family-history tasks, your questions, and the results concerning a given family. Always enter the family name as a new theme, clicking NEW TOPIC ikon. Every family name needs a new NEW TOPIC entry.

Moderátor: Moderátorok

Balogh család (Balog - tolna -> Balogh - Veszprém)

HozzászólásSzerző: cydor » 2007 feb. 12, 2:11 am hétf.

amit eddig tudok:

Tolnai Balog családnak adományozott IV. Béla király kutyabőrt, nemesi címet, és telepítette őket tolnából a Balaton északnyugati részére, a Keszthelyi öböl környékére, a mai Vonyarcvashegy-en kaptak birtokot, és azóta használják h-val a Balogh nevet.

Nagyszüleim emlékében ez az ami megmaradt, a többi körülmény már minden alkalommal más. a kutatás nagyapán fiatalkorában történt. vagy az egykori pap nyomozta ki a keresztlevelekből, vagy egy egykori Zalaegerszegi levéltáros a 60-as években.

hol érdemes kutakodnom, van e valami online adatbázis ami segítene?
meg lehete lelni a kutyabőr nyomát?

egyébként érdekelne a legrégebben fellelhető Balog(h)- család tól kezdve ami elérhető.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára cydor 2007 feb. 12, 10:53 am hétf.-kor.
cydor
User
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2007 feb. 12, 1:54 am hétf.

HozzászólásSzerző: cydor » 2007 feb. 12, 2:21 am hétf.

most nem vagyok abban biztos, hogy veszprém vagy zala vármegye volt ez a terület 4. Béla idejében, mert igen sokszor változott e két megyének a határa.
a terület viszont biztosan Keszthelytől keletre eső É-Ny Balatonparti terület volt.
cydor
User
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2007 feb. 12, 1:54 am hétf.

Balogh család a Nagyivánban

HozzászólásSzerző: sas » 2007 feb. 18, 10:18 pm vas.

Tisztelt Kutató,

a Balogh család családneve önmagában vajmi kevés ahhoz, hogy Önnek segíteni lehessen. Túl tág a kérdés így, javasolom, hogy szűkítse, hátha van a családnak előneve, az sokat segíthetne. De az is segít, ha lehet tudni, hogy pl. 1800-1900 között a család fő ága, hol lakott, hol volt honos.

A Nagy Iván: Magyarország családai cimerekkel és nemzékrendi táblákkal című genealogiai alapműből a balogh családokat Önnek ide kigyűjtöttem, ha itt valamelyik részben talál olyan adatot, mely érdekes lehet, és összecseng az otthoni adatokkal, érdemes azt a szálat tovább vizsgálnia. Az idézett műből a szövegekhez tartozó ábrákat, táblákat nem közlöm, tehát vannak még részletek a könyvben.

Balogh család.

Oly családnév, mely már szent István korában a Turingiából fridburgi Altman által beszármazott jövevény nemzetség (genus) nevéül is szolgált Bolug*és Baliogh név-alakban. Ebből pedig miféle családok fejlettek ki időjártával, aligha foghatná bár ki is meghatározni.
Legrégibb
Balogh családnak tartom kétségkivül azon
Baloghokat, kik Gömör megyében – hol
Balog helység és
Baloghvár romjai jelenleg is megvannak, – hajdan virágzottak. Ebből a XIII. századtól kezdve néhány izen három ágazatot mutathatni föl.
Lehoczky szerint* az egyik ágazat imez:

Balogh Domokos. 1293. gömöri főispán.; Mihály. Dienes.; Miklós gömöri alispán. 1396.; Miklós alispán.; Péter máskép Pető, gömöri alisp. és vajda. László. (Derencsényi.);

E táblán is, mint látjuk a végső izek már valószinüleg uj családnevet alkotának.
A másik két ágazat* hihetőleg kapcsolatban áll a fönnebbivel:
István. a XIII. században.; Miklós (máskép Kucsor) Pál.; Miklós.; Domokos. a XIII. sz.; Péter. Miklós.; Miklós.;


Ez ágazatbeliek 1297-ben osztályos pörben állnak. Domokos ága Derencset és Osztránt kapja; István gyermekei pedig Hrussót. Az osztálylevél megerősitve kiadatik Bebek Detre által 1399-ben
Baloghi (de
Balogh) Gergelynek fiai János és Gergely részére. – 1405-ben a pör kiujult, és ekkor két Miklós, Domokos- és Istvánnak fiai osztálylevelüket Gara nádor által ujból kiadatták. E
Balogh család tagjai a család ősi fészkén
Baloghvárán kivül laktak a budikfalvi kastélyban, mely most Hradistya néven fordul elő, a Derencsénieknek nevezettek pedig Derencsen és egyébütt is*
E gömörmegyei Balogh családtól vagyis inkább nemzetségtől eredeztetik a Széchy kihalt család is*. Ezenkivül valamely
Balogh család viszi-e hozzájok föl származattábláját, családi okmányok istápolása nélkül itt eldöntetlen marad. – Annyi ilynevü család között, midőn történelmünkben legtöbbnyire e vezetéknév előnév (praedicatum) használata nélkül emlittetik, tévedés volna ezen személyiségeket vaktában családokra elosztanom. Az ily egyéniségeknek egy külön czikket szentelendek. Azon
Baloghokat pedig – kikről bizonyos – hogy különböző családhoz számitattak, külön családcsoportozatokban a következőkben adandom:


Balogh család. (Almási.)
Itt csak jegyzésképen emlitem meg, mikép Almás helység van Komárom megyében, és annak birtokába 1540-ben
Balogh Miklós más tizenegy családdal zálogos czim alatt iktattatik be*. Jelenleg ily előnevü család Borsod megyében van, honnan Pál az orvos dr. magyar academiai rendes tag, stb. Pestre származott. Született ez borsodmegyei Nagy-Bárczán 1794-ki oct. 18-kán. Fiai Zoltán szül. Pesten 1833-ban, kitől költemények jelentek meg, és Tihamér.

Balogh család. (Al-pestesi.)
Erdélyi család, melyből Máté 1668-ban a Bethlen Domokosért adott kezeslevélben 500 frtig kezeskedik*


Balogh család. (Bagyoni)
e családnak lakhelye Küküllő vármegye.

Balogh család. (Barátosi.)
Kraszna megyében székel.

Balogh család. (Bábolnai.)
Veszprém megyebeli nemes családul emliti Lehoczky.


Balogh család. (Czempeházi.)
Ily előnévvel is élt
Balogh család, ma ismeretlen.


Balogh család. (Déesi.)
Erdélyben belső Szolnok megyében van lakhelye.


Balogh család. (Galanthai gróf és nemes.)

Előneve pozsonymegyei eredetünek, alább közlendő czimere pedig a nebojszai
Baloghokkal vérséges viszonyúnak mutatja. A galanthai előnevet az Eszterházy és Fekete családdal közösen viseli, valószinüleg közös adomány jogán*. Családfája a XVI. században élt Udalriktól kezdve itt következik*:
Udalrik. (Menyei N.) Lásd még a köv. lapon.; I. János. 1599. (Bori Redneky Anna.); II. János; I. István, 1701. (Faiszi Ányos Teréz.); III. János. II. István. (Gr. Schlosberg Anna.); Krisztina (Szendrői Török Andrásné.) 1776.; II. Miklós.; György; Ferencz.; Pál; Anna (Zádory Istv.);

Udalrik. (Menyei N.); I. Miklós. †.; Magdolna-; Bora. (Szécsényi Nagy Jánosné.);

Az e családfán látható egyik Miklós 1685-től váczi püspök * meghalt 1689-ben. – III. János Gömör megyének volt 1757-től 1764-ig alispánja, egyszersmind hontmegyei is*. De Nógrád megyében is 1763-tól 1765-diki dec. 7-kig alispánságot viselt; azután cs. k. tanácsos és hétszemélyes táblai ülnök lett. Testvére II. István Bars megye alispánja volt. Ezek egyikétől származott (ugy hiszem III. Jánosnak fia volt) az a hires János, ki e század elején nyolcz országgyülésen mint ellenzéki szónok vezérkedett. Született ez Nógrád megyében Podrecsányban. Pesten ügyvéd volt 1780–1782-ig. Ekkor Bars megye tiszt. főjegyzője, majd Komárom vármegye főjegyzője lőn. Komárom megyének 1794-ben másod, 1806-ban pedig első alispánja lőn. Az 1792-ki, 1796-ki, 1802-ki, 1806-ki, 1807-ki, 1808-ki országgyülésen Komárom megyének, az 1811-kin és 1825-kin pedig Bars megyének követe volt. Meghalt Füssön 1827-ben sept. 23-kán kora 68. évében. A következő évben arczképét Bars megye ünnepélyesen függeszté föl gyüléstermében. Ennek gyermekei a következők:
1. Kristóf.
2. Lőrincz, született 1787-ben aug. 10-kén Ó-Gyallán, jelesen játszott hegedün.
3. János, előbb huszár, majd Bars megye tisztviselője, és a követségben azon megye részéről az 1832/6-ki országgyülésen atyjának utóda hasonló szellemmel és ékesszólással. Később Bars megye alispánja. De atyja folytonos jellemi ingatlanságának nem látszott hű követőjeül. A nemzetgyülésen is Bars megyét képviselte. Azután harczolt mint őrnagy, és kormánybiztos volt a fölkelőknél. Mint ilyen kibujdosott.
4. Julianna, ocskai Ocskay Lajosné.
5. Otilia, simonyi Simonyi Lőrinczné.
6. Borbála, Platthy Mihályné.
Végre tán a táblázaton látható I. István volt azon István, ki 1698-ban Tószeg, Abony és Palátics helységbeli részjószágaira oltalomlevelet kapott I. Leopold királytól. – Jelenleg a család több megyében birtokos.
Czimere a nemesi ágnak kék mezőben kettős farku kiöltött nyelvü álló oroszlán, mely jobb első lábában kardot, bal lábában kettős keresztet tart. A sisak fölötti koronából ugyanaz emelkedik föl. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
De van e családból grófi ág is. Ennek alapitója László volt, ki 1760-ban altárnok, azután sz. István-rend vitéze, m. kir. helytartósági irodaigazgató és országos főlevéltárnok volt, és 1773-ban grófságot kapott. Ekkor ezen ágnak czimere is megbővitetett. A vért vizszintesen kétfelé osztatott. A felső ezüst mezőben kiterjesztett szárnyakkal galamb van. – Az alsó kék mezőben hármas zöld halmon megmaradt az ősi czimer: az oroszlán karddal és kereszttel. – A vért fölött grófi korona, azon három sisak, a jöbboldali sisak koronáján oroszlán áll, az alsóhoz hasonló; a középső sisakon a galamb repül föl, a baloldalin sziklatetőn vörös födelü torony emelkedik. A két felső sisak körül a foszladék ezüstkék; a középsőé aranykék. A paizst jobboldalról aranyos griff, baloldalról szárnyas fehér egyszarvu tartja*. A czimert lényegtelenebb részei elhagyásával itt a metszvény mutatja.


Balogh család. (Gyalakutai.)

Ezen családot Lehoczky Vas megyeinek emliti.


Balogh család. (Mankó-büki.)
Ily előnevü családot József által ismerünk, ki 1825-ben mint alhadnagy szolgált a császári hadseregnél. Ugyanebből Károly (1846-ban) a 2-ik dragonyos ezrednél alkapitány.


Balogh család. (Nebojszai)
Eredeti helye Pozsony megye. A galanthai
Balogh családdal egy törzsből eredettnek mutatja a hasonló czimer is. A kétfelé szakadás birtokosztálykor történhetett, midőn az egyik testvér Galanthát, a másik az ehhez közel eső nebojszai birtokot kaphatta. E kétfelé szakadás – alapos bizonyitékok hiányában – csupán a családfák állásából következtetve, a XVI. század közepén történhetett*.
Lehoczky – nem tudni, mi kútfőből – már ugyan a XV. század közepétől kezdve közöl egy öt izre terjedő családfát, melyen Benedek Nebojszáról irottnak adatik elő, épen ennél, ugy Dienesnél is, kit pozsonyi főispánnak mond, az évszámot nem közli. Ezen családfa igy következik*:
László 1469.; Tamás 1508.; Porkoláb Dienes.; Péter.; János.; Benedek (Nebojszai.); N. (Héderváry Lőrincz neje.); N. (Amade Lénárd neje.);

Közölve ezt tudomás végett; – a nebojszai
Baloghok családfáját egy Pörben törvényesitett táblázat szerint – habár nem korunkig – de hitelesebben igy hozza le a családot*:
Nebojszai
Balogh Ferencz 1552. Semptei várnagy. (1. Csepeni Bily Agata. 2. Bajnai Both Dora.); Lukács. (Dalkai Hathalmy Anna.); Ambrus.; Dora (Szamaróczy Ján.); Ferencz. 1631. (Ocskay Zsu.); Kata. (Ocskay Jánosné).; Anna. (Apponyi Györgyné.); Lukács.; Zsuzsa. (Nagy Jánosné.) 1654.; Erzse. (1. Ocskay Gásp.) (2. Bucsány Zs.); István (felsőfóki Fóky Anna.); Erzse. (Slavniczai Sándor Lászlóné.); György.; Zsófia. Erzse. Bora. (Ghiczy Pálné.);

Ezen ágazatnak leányági utódai közt a Szentiványi, Fejérváry, Somogyi, báró Révay és Ghiczy családot találjuk.
Valószinüleg az e táblázaton látható (minden bizonynyal pedig e családbeli) volt azon István, kit az 1635-ki országgyülés* a győri és komáromi árkolások megvizsgálására, 1638-ban* pedig a fölebbezések átnézésére kinevezett.
Czimere e családnak kék mezejü paizsban egy kettős farku álló oroszlán, mely első jobblábában királyi pálczát, ballábában kettős aranykeresztet tart. A sisak koronájából mindenben hasonló oroszlán emelkedik ki. A foszladék innen aranykék, onnan ezüstvörös*. A galanthai
Baloghokétól csak abban különbözik, hogy ott az oroszlán a kir. pálcza helyett kardot tart.


Balogh család. (Ócsai.) «»

Adományos család. Előnevét pestmegyei Ócsa helységtől vette, a XVII. században tünik föl belőle Dániel, ki Nógrád megyében a b.-gyarmati várban székelt; és mint katona kapitány volt*. Iratik véglesi várkapitánynak is. Fiát Jeromost török rabságból váltá ki. Tőle igy következik a leszármazás:
Dániel. (Bogdányi Gáspár leánya Mária.); Jeromos.; Mihály 1651. (
Baloghy Eszter.); Gáspár. (1. Madács Zsófia. 2. Palásthy Bora.); Az 1-sőtől: Rachel. (Pajor Mátyásné.); 2-diktól: Eszter. (Dacsó János.) Zsuzsa. (Zmeskal Lőr.) János (Beniczky Júlia.) Ferencz. (Egry Kriszt.) Gábor (1. Radványi Erzse, kitől (2. Bakó Zsuzs.); László. Zsuzsa (Skrabák Sámuelné.); István. (1. Palásthy Mária.) (2. Kubinyi Mária.) Zsófia (Bene Andr.) Mihály (Gerhard M. Magd.) György. (Battik Erzse.); Pál.; Pál † 1824. (Foglár Anna) † 1835.; Bora. (Tihanyi D.) Gáspár †. Lőrincz †. Ádám †. Mihály †.

A táblázaton lévő Pálnak fia Pál táblabiró 1818. nov. 3-kán nógrádmegyei Borsos-Berinkére és Szomolyára Tihanyi Tamás sógorával nádori adományt kap. Meghalt 1824-ben jan. 24-kén. Neje tésai Foglár Anna, meghalt 1835-ki april 7-kén.
E családból volt Mihály 1770-ben Nógrád megye szolgabirája. Zsigmond 1760-ban táblabiró, lakhelye Bágyonban Nógrád vármegyében.
E családból volt végre Péter, kiben a család ujabbkori culminatióját érte el. Ez 1773-ban nógrádmegyei főszolgabiró, 1783-ban helyettes alispán ugyanott, azután a hétszemélyes tábla ülnöke, val. belső titkos tanácsos, és 1802-ben zólyomi főispán*. Végre az udv. kanczellariánál előadóvá. 1789-ben az evang. hitfelekezet főgondnokává választá. Az 1790/1-ki országgyülésen hathatósan védte a vallás szabadságát. Meghalt 1818-ki october. 16-kán Nógrád megyében.*. Leányai: Johanna losonczi Gyürky István excziás neje, és Karolina garamszeghi Géczy István (később zólyomi főispán) neje.
Czimere a családnak mint itt látható, kék mezőben két fejü sas kiterjesztett szárnyakkal. A sisak koronáján ugyanaz. Azonban a család egynémely tagja (p. Mihály 1770-ben) némely különbséggel viselé ugyanezt. Tudniillik: a vérten két fél sas között korona, és felül csillag áll. A sisak fölött pedig kiterjesztett két sas-szárny között kar könyököl kardot villogtatva.

Balogh család. (Radnóti.)
Erdélyben, Kőváry szerint kihalt család.


Balogh család. (Ramocsaházi.)
Zemplin megyében Czéken közbirtokos. Belőle János Czéken (1833.) neje Urbányi Klára Gömörből. – Zemplinmegyei
Balogh család Szirmay szerint (1805.) közbirtokos Gesztely, Barancs, Magyar-Isép, Kolbása, Mihályi, Lasztócz, Gercsely, Málcza, Lasztomir és Czéke helységben.


Balog család. (Sélyei.)
E családból két tudós vált ki. Az egyik István II. Rákóczy György udvari papja*, majd Pápán lelkipásztor és Dunántúli superintendens, meghalt 1692-ben. Magyarul adott ki: Temető-kert, és Utitárs czim alatt stb. czimü munkákat. Péter szintén iró volt*.


Balog család. (Parasznyai.)
Benedek kapja 1535-ben a czimereslevelet, melyben parasznyai előneve is ott áll*. A czimer ez: kék vérten zöld tér fölött koronából piros nyelvét kiöltött medve nő ki, és első jobblábában vörös szalagon két kulcsot tart. A sisak fölötti koronán ugyanaz. A foszladék innen ezüstvörös, onnan aranykék.

Balog család. (Máskép Füleki.)
A XVII. században Nógrád megyében fordul elő. Idősb Mihály ki egyszersmind Füleki-nek is iratik, 1676–78-ig ülnök. Fia ifjabb Mihály 1689-ki jul. 4-től – 1693-ki aug. 21-ig ugyanott szolgabiró volt*. Czimere a családnak a vért mezejében bajnoki kar, mely kardot villogtat, a sisak koronáján pedig három strucztoll lebeg.

Balog család.

Balog János és András, Motyovai Istvánnal és Molnár István- és Jánossal egy czimeres levélben nemesittetnek meg III. Károly király által 1718-ban. A czimerpaizs kék mezejében zöld tér fölött daru áll egy lábon, másik lábában kövecskét tartva. A sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal fehér galamb zöld ágacskát tart. Foszladék jobból ezüstvörös, balról aranykék*.


Balog család.
Szintén czimerleveles család, az armálist 1758-ki septemberben
Balog István kapja*. A czimerpaizs vizirányban kétfelé oszlik. Az alsó ezüst mezőben zöld térből három piros rózsa emelkedik ki; a középső egyenesen áll, a rózsa közép gombja arany. A felső kék mezőben arany oroszlán menni látszik, dühös tekintettel, kiöltött nyelvvel; első jobblábát tartván csupán föl, melybe egyenes kardot szorit. A sisak koronájából pánczélos sisakos bajnok emelkedik ki, jobbjában kivont kardot, baljában a paizsbelihez hasonló három pirosrózsát tartva. Foszladék innen aranykék, onnan ezüstvörös.


Balogh család.
E családot
Balogh Mihály alapitja, ki II. Ferdinand királytól 1628-ban Debreczenyi Dániellel együtt egy czimereslevelet* kapott.

Balog család.
E család részére a nemességet
Balog János és Mihály szerzik III. Károly királytól 1726. junius 23-kán ily czimerrel: a vért ezüst mezejében zöld tér fölött hadi ember áll vörös arany gombos és zsinóros magyar ruhában, sárga csizmával, fején fekete czobolyprémes vörös föveggel, melyen három – fehér, fekete és sárga – strucztoll leng, jobbjában kardot villogtat. A sisak koronáján vörös öltönyü kar könyököl, markában kivont karddal. A czafrang mindkét oldalról ezüstvörös*. Mihály Nógrád megyében lakott, és ugyanott az 1755-ki investigatiokor ez armális fölmutatása mellett kétségtelen nemesek lajstromába iratott*. Már előbb az 1734-diki évben is hasonló eredménynyel előmutatá.


Balog család.
E család nemességet 1761-ben kap* ily czimerrel: a vért vörös mezejében kinyilt fehéreskék buzavirág van, ugy hogy három levelet képez, és a háromszögből három megért kalász nyulik ki. A sisak koronájából vörös ruhás, sárga öves magyar bajnok áll, fejében kalpag vörös tetővel; jobbjában lándzsát, baljában háromszál kalászt tartva. Czafrang jobbról aranyvörös, balról ezüstvörös.

Balogh család.
1793-ban Mihály nemesittetett meg* ily czimerrel: a vért egészen kék mezejében jobbról balra le rézsut két folyó látszik, melynek fölsőbbikén fölfelé menni látszik egy kiöltött vörös nyelvü arany oroszlán, első jobblábát ragadozásra készen tartva. A paizs szögleteiben jobbról arany csillag, balról két arany és egy ezüst gömb látszik. A sisak fölötti koronából arany oroszlán nő ki, első jobblábában kék nyilat tartva hegyével fölfelé. A foszladék innen aranykék, onnan ezüstkék*.

Balogh család. (Ugocsa megyében.)
Eredete ismeretlen, valamint az előbbiek valamelyikéveli összeköttetése is, azért külön emlitem. Egyike azon családoknak, melyek Ugocsában Péterfalvára 1750-ben nádori új adományt nyernek. Ott birtokos Zsigmond 1805-ben is, sőt ugyanez Farkasfalván és Veléten. Demeter Farkasfalván; – András Tivadarban és Dabólczban, ugyanott István is; – György, József és Pál Forgolányban közbirtokosok. (1805.) János az 1800-ki nemesi fölkeléskor alhadnagy*.

Balogh család.

Szintén nemes család, melynek czimere ez: a vért alján hármas dombon korona fekszik, azon kar kardot villogtat; a kar könyöke fölött csillag fénylik. A sisak fölötti két kiterjesztett sas-szárny között szintén csillag ragyog. E családból Ferencz (1805.) a m. kir. helytartóságnál hivataloskodott.

Balogh családbeliek.
E czikk alatt még néhány Baloghot kell megemlitenem, azokat tudniillik, kikről nem tudhatni adatok hiányában, hogy melyik családból eredtek. – Ilyenek András 1552-ben Eger védelmében*. Barnabás, hihetőleg erdélyi, Báthori Istvánt Lengyelhonba követte, és vele harczolt.
Ferencz, 1568-ban Szapolyay részéről Konstantinápolyba Orbán Miklóssal a szokott adót viszi.
György, mint ifju hadju esik el 1605-ben*.
Mátét 1657-ben az erdélyi rendek I. Rákóczy György miatt a tatár khán megengesztelésére küldik.
István 1703-ban Rákóczy ellen csapatot vezérel, azután hozzááll (valószinüleg a galanthaiak közől való). Jelenvolt a gerencséri ütközetben is.
Ádám szintén Rákóczy mellett harcolt és az 1710-ki romhányi csata után is a Dunán túl pusztitott, míg Szegszárdnál elfogatván, Pálfi János parancsára lefejeztetett. Testvére Péter Erdélyben dulongott.
István II. Ferdinand részéről a szőnyi békekötéskor követségben járt a törökhöz*.
Sándor szintén nemes szüléktől származott. Jesuita lett 1761-ben, és latin verseket nyomatott*.

Balogh Soós Mihály 1764-ben orvos lett külföldön* stb.
Végre ismerek egy Balogh családfát, mely ugy látszik a gömörmegyei
Balogh vártól eredett Balogh ivadék származását és némileg a nebojszai
Balogh család leágazását kivánná kimutatni. De mert nem hordja magán a hitelesség bélyegét, csupán a munka teljessége végett itt a
Balogh családok végén közlöm azt, mint kézirati gyüjteményben* találtam.

Balogh Menyhért (Melchior de Balogh.) Aba király alatt hadvezér 1040-ben. Fia János első szerző Salamon kir. idejében 1070-ben. Ennek fia
Baloghvári Márton honti főispán 1115-ben. Ez nemzé Istvánt (szintén de
Baloghvára), ki 1170-ben élt. Ennek fiai Menyhért (de
Baloghvára) kapitány II. András alatt 1205. Testvére János pedig sz. benedek rendi apátur 1205-ben.
Most emlitett Menyhértnek fia Bertalan, kinek Péter, kinek András, ki elveszti
Baloghvárát, és Lengyelországba fut 1310-ben. De ezen Andrásnak fia ismét Péter 1350-ben már visszajő Magyarországba és nemzé Albertet, ki Zsigmond király alatt kapitány volt 1421-ben. – Albertnek fia Zsigmond, ennek Lajos, ennek Antal Mátyás király korában 1490-ben kapitány. Antaltól folytatólag igy hozatik le állitólag a család:
Antal.; Péter.; János.; Krisztina Tököly Ferenczné 1590.; János.; Benedek.; Ferencz.; Péter.; Nebojszai
Balogh István 1645. Neje Lippay Kata Lippay György primás nővére.;


Balogh család.

Legvégül még egy ily névről kell töredék családfát közlenem, mely mint látszik erdélyországi ilynevü családot érdekel. E családfa fején Ferencz áll, és tőle igy folyik a leszármazás*:

Balogh Ferencz (Pázmány Bora.); János (Kabós Zsófia.); Ferencz (Makrai Kata.); Zsuzsánna (Veres Lászlóné.);

üdvözlettel

Vásony Sándor
editor2007@genealogia.hu
sas
Site Admin
 
Hozzászólások: 31
Csatlakozott: 2007 jan. 10, 10:19 pm szer.

Re: Balogh család a Nagyivánban

HozzászólásSzerző: cydor » 2007 feb. 19, 1:10 am hétf.

Tisztelt Vásony Sándor
köszönöm a segítséget. amennyi adatot eddig találtam azzal összefüggést nem találtam ebben a forrásban sem, de tovább kutakodok, ahogy Ön is javasolta. előnévnek nincs nyoma, mindössze az, hogy IV. Béla óta, tehát az 1200-as évek közepe-végétől Keszthelytől keletre elterülő, (bár azóta megfogyatkozott) birtokok helyén azonos a főág (első szülött fiú) lakhelye.

sas írta:Tisztelt Kutató,

a Balogh család családneve önmagában vajmi kevés ahhoz, hogy Önnek segíteni lehessen. Túl tág a kérdés így, javasolom, hogy szűkítse, hátha van a családnak előneve, az sokat segíthetne. De az is segít, ha lehet tudni, hogy pl. 1800-1900 között a család fő ága, hol lakott, hol volt honos.

A Nagy Iván: Magyarország családai cimerekkel ...
cydor
cydor
User
 
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2007 feb. 12, 1:54 am hétf.

HozzászólásSzerző: Balogh Imre » 2008 dec. 29, 3:05 pm hétf.

Tisztelt Balogh család kutató!

A "Tiszavárkonyi" Balogh család témában írtam egy két kutatási eredményemről. Ott szerepelnek könyv címek és egyéb keresési ötletek, hátha segít Önnek is. Az is jó ha csak egy gondolat ébresztő.
Sok sikert a kereséshez!

Üdv: Balogh Imre
Balogh Imre
User
 
Hozzászólások: 7
Csatlakozott: 2008 dec. 28, 11:28 am vas.


Vissza: CSALÁDNÉV FÓRUM -FAMILY NAME FORUM

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég

cron