Kéretik kiegészíteni, pontosítani!
1400 Zsigmond király 1400-ban adományozott nemességet és alistáli birtokot az első ezen a néven ismert ősünknek. A nevet írták Baditznak és Baditsnak is, csak újabban Badicsnak.
1400-1500 körül nagy volt a család, Badics Mihály a szigetvári hős, Zrinyi Miklós kincstárnoka volt
1573 körül Badics András a Zrinyi lányok mellett szolgál (Zrínyi György és Tahy Ferenc (kinek felesége Zrínyi Ilona volt) 1573-ban kötött egyezség ellen Zrinyi Miklós leányai: Zrínyi Kata, Dorica, Borbála és
Margit asszony nemes Badics András útján tiltakozik. A báni tábla elött folyt az ellentmondás tárgyalása (Forrás: Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok című könyv)).
1615 Badics Máté 1615 körül született Alistálon. Felnőve elzálogosította Alistált Komár Lőrincnek és Takáts Gergelynek.
1699 1699-ből van egy jelentés a pozsonyi Komár Lázártól, hogy az utolsó részletet kifizették Badics Máté leszármazottainak. Az utolsó, Alistálon született Badics ős Máté fia volt, Péter.
1675 körül Péter Ádász-Tevelre költözött Veszprém közelébe, és elvett egy Kapocsy lányt .
1675 Itt született fia, Badics István (I) 1675 körül.
1699 Az 1699-es nemesi összeírásban szerepel, felesége Börötsey Julianna.
1700 Badics István (II) 1700 körül született Ádász-Tevelen, felesége Körmendy Kata. Három fia volt: István III, János és Péter.
1754 -ben a nagyszőllősi nemesi összeírásban szerepelnek.
1772 István IV. 1772 ben Nagyszőllősön született és 1828-ban Szák-Kéthelyen halt meg.
1789 -ben Sopronban tanult.
1787-1800 -ig Rétiben,
1801-1826 -ig Nagydémen,
1821-1828 -ig Szák-Kéthelyen laktak. Felesége, Illés Klára 1745-ben Czakóházán született és 1836-ban Mérgesen halt meg. István IV feltehetőleg tanár, jegyző, tisztviselő lehetett, hogy ennyit költözött. István V. felesége Kozár Zsuzsa volt, fiúk
1828 Badics János 1828-ban Mérgesen született és 1910-ben Szigetmonostoron halt meg, ahol iskolaigazgató volt. Felesége Róka Terézia 1826-ban Kovácsiban született.
1854 Badics Ferenc dr. 1854-ben Székesfehérváron született és 1939-ben Budapesten halt meg. Szülei papnak szánták, tanult is a ciszterciek szemináriumában, de nem érzett hivatást és kilépett. Magyar, irodalom, latin és francia szakos tanár lett, neves irodalomtörténész. 30 éves korában a Fáy életrajzra a Magyar Tudományos Akadémia díját kapta. A Beöthy - Badics féle irodalomtörténet társszezőjeként szerzett nevet. A budapesti Minta-gimnázium igazgatójaként jó szervezőkészségről, rendszeretetről és szigorról tett tanúságot. 1900. június 1.-én Király Tanácsosi címet kapott és a pesti kerület Tankerületi Főigazgatójává nevezték ki. 42 könyve jelent meg, közte a Petőfi levelezése című. Dr. Badics Ferenc komoly, de jó ember volt, nagy tudós. Fonyódon vettek házat és szőlőt, a nyarakat a 7 gyerek itt töltötte. A hat fiú mind egyetemet végzett, jogász, mezőgazdász, katonatiszt lett belőlük, szép karriert futottak be. Fiai, Ferenc és László a Földhitel Intézet igazgatói voltak, Aurél a Műegyetem Rektori Hivatalának vezetője volt, szép nagy lakással a Műegyetem épületében, József a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója volt, több mezőgazdasági szakkönyve jelent meg. István alezredesként érte meg a második világháborút - és kitelepítését. Béla fiatalon halt meg.
Dr. Badics Ferenc életrajzát lásd részletesen a téma utolsó pontjában!
A Badics család leszármazási táblája a következő:
Az alistáli és szentkirályszabadjai Badics család címere:
Magyar Országos Levéltár adatai a Badics családra vonatkozóan:
Típus Királyi könyvek
Név Losonczy Farkas János n:Iványos Judit ennek t:Katalin, Kenessey Péter
Kiadó Lipót 1 - Bécs, 1697.03.27 - birtokadomány magszakadás
Levéltári jelzet A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 363 - 365. oldal
E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 15. kötet - 224. oldal
Birtok Bogard; Annyan; Gyönköd; Bohás ( Veszprém )
Utaló e:Szily György
ti:Babocsay Pál, Martonfalvai István, Peczovicz Ferenc, Viváry Ferenc, Daiaghi Ferenc, Badicz Péter, Szöke Mihály királyi emberek
Sorszám 24.351/b
Név Baditz Péter
Kiadó Lipót 1 - 1703 - ingatlan tulajdonjoga
Levéltári jelzet E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 16. kötet - 415. oldal
Birtok Szentkirályszabadja ( Veszprém )
Sorszám 1b61
Típus Királyi könyvek
Név Csaiághi de Csajág Ferenc, Baditz Péter, Szőke Mihály, Csok Mózes, Falussi Péter, Cseh János, Vechhely János,András,Zsigmond, Könczöl János, Körmendi Mihály, Kovács-Pintér Benedek, Nagy István,Péter,Mihály szentkirályszabadjai nemesek
Kiadó Lipót 1 - Bécs, 1703.03.29 - új adomány; kuriális helység
Levéltári jelzet
A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 26. kötet - 263 - 264. oldal
E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 16. kötet - 415. oldal
Birtok Szentkirályszabadgya ( Veszprém )
Utaló ti:Máttyásouszky László nyitrai püspök
Sorszám
26.238
Típus Királyi könyvek
Név szentkirályszabadjai közbirtokosok
Kiadó győri káptalan - 1717.12.06 - peres ügy; birtokadomány
Levéltári jelzet A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 32. kötet - 6 - 7. oldal
Utaló Badics Péter, Szőke Péter,János, Rosos Mihály,Péter,Márton,János, Véghelius András, Körmendi Ádám, Péntér-Kouacs Benedek, Nagy Péter, Czeh István, Falus Ádám, Nagy Sámuel, Madi János, Csok Ferenc, Csaiagi László, Simon Imre,István,János, Guath János, Tatai János, Kaloz István, Bellyei János,György,Péter, Szente István, Csok Péter, Odor Mihály,János, Vargha-Csikacz Miklós, Csoó János,István, Barcza János, Bendek István, Vy-Mészáros György,István, Csonka György,Imre, Mólnár István, Csonka Imre, Nagy Mihály Csempes-Nemes Mihály, Soós János, Takacs Ferenc, Kun Dániel, Miskei Ádám, Karsa István, Baczo György
Megjegyzés veszprémi káptalan magyar nyelvű
Sorszám 32.6/a
Típus Királyi könyvek
Név szentkirályszabadjai birtokosok
Kiadó Károly 3 - Bécs, 1718.02.06 - birtok átruházása
Levéltári jelzet A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 33. kötet - 338 - 340. oldal
Birtok Szentkirállyszabadgya ( Veszprém )
Utaló Badicz Péter, Szöke Péter, Véghellyi András, Körmöndy Ádám, Pintér-Kovács Bendek, Nagy Péter, Cseh István, Fallussy Ádám, Nagy Sámuel, Mády János Csók Ferenc gyámja, Szőke János Csajághy László gyámja,adományos nemesek, Rosos Mihály, Pap Péter, Simon Imre,István,János, Posa ifj.János, Guatt János, Tatay János, Káloz István, Rosos Péter,Márton,János, Bélley János,György,Péter, Szente István, Csók Péter, Odor Mihály, Varga-Csikáz Miklós, Csoó János,István, Bartza János, Bendek István, Uy-Mészáros György,István, Csonka György, Molnár István, Odor János, Csonka Imre, Nagy Mihály, Csempesz-Nemes Mihály, Soós János, Takacs Ferenc, Kun Dániel, Miskey Ádám, Karsa István, Baczo György közbirtokosok
ti:Viszkelethy József, Losonczy Farkas János, Kenessey István, Salonváry János, Torma István, Török András királyi emberek
Sorszám 33.255/b
Típus Királyi könyvek
Név szentkirályszabadjai közbirtokosok
Kiadó Károly 3 - Bécs, 1718.02.06 - peres ügy; birtokadomány
Lipót 1 - Bécs, 1703.03.29 - peres ügy; birtokadomány
Honos Veszprém
Levéltári jelzet A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 32. kötet - 5 - 8. oldal
E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 18. kötet - 104. oldal
Utaló Badics Péter, Szőke Péter, Veghelius András, Körmendi Ádám, Pintér-Karacs Benedek, Nagy Péter, Czech István, Falusi Ádám, Nagy Sámuel, Máchy János, Csok Ferenc, Szőke János, Csaiágy László, Rosos Mihály,Péter,Márton,János, Pap Péter, Simoni Imre,István,János, Posa János, Guath János, Tabay János, Kaloz István, Bellyei János,György,Péter, Szente István, Csók Péter, Odor Mihály,János, Varga-Csikasz Miklós, Csoó János,István, Barcza János, Bendek István, Vy-Meszaros György,István, Mólnár István, Csonka Imre, Nagy Mihály, Csempes-Nemes Mihály, Soós János, Takacs Ferenc, Kun Dániel, Miskei Ádám, Karza István, Baczo György
Megjegyzés esztergomi káptalan
veszprémi káptalan
Sorszám 32.6
Típus Királyi könyvek
Név szentkirályszabadjai lakosok
Kiadó veszprémi káptalan - 1718.03.25 - birtokba iktatás
Levéltári jelzet A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 33. kötet - 337 - 342. oldal
Birtok Szenkiralyszabadgya ( Veszprém )
Utaló Rosos Mihály, Pap Péter, Simony János,Imre,István, Posa ifj.János, Guatt János, Tatay János, Káloz István, Rosos Péter,Márton,János, Bélley János,György,Péter, Szente István Csók Péter, Odor Mihály, Varga-Czikász Miklós, Csoó János,István, Bartza János, Béndek István, Uy-Mészáros György,István, Csonka György, Molnár István, Odor János, Csonka Imre, Nagy Mihály, Csempesz-Nemes Mihály, Soós János, Takats Ferenc, Kun Dániel, Miskey Ádám, Karsa István, Baczo György, Badicz Péter, Szőke János,Péter, Veghelly János,András,Zsigmond, Körmöndy Ádám, Pinter-Kováts Benedek, Könczöll János, Nagy Mihály,Péter, Cseh János,István,Mihály,Sámuel, Falussy István,Pál,Ádám,Péter, Nagy Sámuel, Mády János, Csóh Ferenc, Csaiaghy László közbirtokosok, Martonfalvay örökösök, Kenesey István,Péter, Torma István, Balogh János, Babocsay Pál, Török Péter, Tengerdy Mihály, Bíró-Lakatos János, Horvath Mihály, Boros-Halassy János, Lőrinczy család
ti:Zadory Mihály veszprémi prépost,zebegényi apát, Viszkelety József Zala vármegye főszolgabírája, Csik Péter kincstári ügyvéd, Perczll Tamás veszprémi főbíró, Szentmiklosy Mihály, Kenesey Péter, Simoga Ferenc Veszprém vármegye esküdtjei, Török András győri jezsuita rendház birtokigazgatója, Kérkmayr Sámuel Babotcsay Pál provizora, Pápay János veszprémi nemes lakos, Mesterházy Ferenc,Balogh János Zala vármegye esküdtjei
Megjegyzés vámosi, kádártai, alsóőrsi, felsőőrsi, vörösberényi, lovasi lakosok, határos birtokosok képviselői
Sorszám 33.255/a
*************
1754/55 Baditz (szentkirályszabadjai). Veszprémmegyei család; az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor a megyében István, Pál, Péter, Imre és István özv. igazolták nemességüket. Czímerpecsétje Pestmegye levéltárában. – Vö. Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében (Budapest, 1899.)
***************
Badics.
Vasmegyei család, melyből az 1754/55. évi orsz. nemesi összeirás alkalmával László vétetett fel a kétségtelen nemesek közé. – Leszármazás:
Ádám r. bogyoszlói l. Tima Jutka; László 1733. 1762. 1775. Csomaháza; Sándor 1733. 1762 B.-Bogyoszló; Márton 1775; János 1777; Ádám 1775; László 1775; Mihály 1775; Sándor 1775.
Vö. Komáromy András és Pettkó Béla: Nagy Iván, Családtörténeti értesitő. I–III. k. (Budapest, 1899–1901.) III/155.;
Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai (Szombathely, 1901.) 7.
dr. Badics Ferenc akadémikus, irodalomtörténész, királyi tanácsos mint a "Minta" Gimnázium igazgatója- főigazgatója
Forrás: A "Minta" Gimnázium története - Kis Istvánné (58-59.oldal)
Badics Ferenc, a Budapesti tanárképző gyakorló-főgimnázium ("Minta") igazgatójává nevezték ki s mint ilyen kir. tanácsosi címet és főigazgatói címet nyert.
Egy évvel később -: Volf György halála után - a véglegesen kinevezett igazgató Badics Ferenc lett. Badics jó1 ismerte a gyakorlóiskolát, 1880-82 között - két egy. mást követő tanévben - Bartal Antalnak és Volf Györgynek volt tanárjelöltje. Ezt követően egy ideig Ujvidéken tanított, majd Budapesten az I. kerületi főgimnázium vezetésével szerzett igazgatói gyakorlatot: Kármán megüresedett munkakörét, tanítványa Waldapfel János vette át. A "kettős vezetés" rendszere továbbra is megmaradt, sőt elődjeikhez hasonlóan, eltérő egyéniségük ellenére együttműködésük szintén eredményesnek és harmonikusnak bizonyult. Badiccsal és Waldapfellel kezdődik a tanári tes¬tület második nagy nemzedékének működése. Ez az időszak a század végétől az első világháború kitöréséig tartott. Tagjai az első években - az alapító tanárok közül - még Staub Móricczal tanítottak együtt. A századforduló táján gyorsabb a tanárok cserélődése. Ezt - a generációs okokon kívül - az is okozta, hogy a neves vezető tanárok közül többen lettek egyetemi tanárok vagy más tudományos intézmények munkatársai (Marczali Henrik, Csengeri János, Beke Manó, Mika Sándor és Gyomlat' Gyula).
Badics igazgatói programjában, vezetési stílusában sajátosan ötvöződött a hagyo¬mány és a megújulás, a megszakítottság és a folytonosság. Bartal Antal és Volf György neveltje volt. Kitűnően felkészült tanár és pedagógus. Szépirodalommal is próbálkozott (Bánkai Ferenc álnéven), de irodalomtörténeti munkássága jóval jelentősebb. Jelentős szerepe volt a magyar klasszikusok műveinek kiadásában, a 90-es évek elején Beőthy Zsolttal együtt szerkesztette az Athenaeum kiadó népszerű Nagy Képes Irodalomtörténetét. Igazgatóvá történt kinevezése idején már az Akadémia levelező tagja, később rendes taggá választották.
Badics programja, vezetési stílusa több tekintetben különbözött elődeitől. Nem volt könnyű helyzete kinevezése idején, mert bár korábban az intézet "tagja" volt, mégis új "külső" emberként került oda vissza. A testület tagjai bizalmatlanul fogadták, egy pillanatig sem volt előttük kétséges, hogy Badics más szabású igazgató, mint elődje, a szelíd, türelmes, tapintatos és engedékeny Volf György, aki lelkiismeretes igazgató, kitűnő tudós és pedagógus volt ugyan, de az iskolai ügyvezetést és adminisztrációt nagyvonalúan kezelte. Volf idején "az intézet szellemi vezetése, amelyben osztozott vele hű munkatársa, a gyakorlóiskola megteremtője és lelke, Kármán Mór, mintaszerű volt, s nem ütközött meg senki azon, hogy Volf György a lényeget többre becsülte a formánál, a belső rendet a külsőnél."
A közvélemény azt várta Badicstól, hogy elődje szellemében vezesse az iskolát, másrészt tegye mintaszerűvé a külső rendet is. Ő maga túlságosan is szabadelvűnek tartotta az iskola rendjét s fegyelmét. Ebben a kérdésben, úgy tűnik, legközvetlenebb munkatársával, Waldapfel Jánossal is voltak nézetkülönbségei. Mindenképpen vele lezárul a "héroszi" korszak, s elkezdődött a "megállapított törvények, szabályok időszaka." Badics Ferenc igazgatói működéséről; egyéniségéről érdekes és szemléletes képet rajzol Császár Elemér abban a búcsúztató beszédében, amit 1914-ben Badics távozásakor - mondott. A továbbiakban ebből idézünk néhány részletet. "Nagy igazgatói gyakorlatával, melyet a budapesti I. ker. főgimnázium vezetése alatt szerzett, rendszeretetével és pontosságával, páratlan szorgalmával csakhamar rendbe szedte az intézet gazdasági és pénzügyeit, irattárát és ügykezelését; az intézet vezetésének külső képe átalakult, s mint határozottabban rányomódtak az új igazgató szellemi vonásai. Rend, pontosság, gyorsaság voltak Badics Ferenc jelszavai, s a reá váró; majd mind fokozottabb mértékben reá háruló adminisztratív teendőket, egy nagygyakorlatú tisztviselő lelkiismeretességével s egy tudományosan képzett agy biztonságával intézte el. Megmutatta, hagy a jó praetor szemében nincs >minima>: gondját kiterjesztette az intézet épületének legapróbb szögére, s nem restellte ellenőrizni a legkisebb számlát sem. Mindent számba vett, mindennek megállapította a helyit, mindenről tudott, s mindent maga intézett... Az év végi szemadások nála mint egy céltudatosan vesetett hadsereg oszlopai a legnagyobb rendben helyezkedtek el, s az utolsó tizedesig találtak.
Fáradságot nem ismerő kitartással dolgozott: lett is olyan rend az igazgatóság könyveiben és páncélszekrényében meg a szertárakban, hogy nem fért hozzá a legcsekélyebb szó sem:.De tudott tekintélyt tartani is. Ismerte érdemeit, meg azt a díszt, mely állásával jár s megkö¬vetelte másoktól is, hagy elismerjék. De mint a világos pillantású önérzetes emberek, ép oly jól ismerte mások érdemeit is s teljes mértékben méltányolta. A tudós tekintélyén kívül az igazságosság és elfogulatlanság volt másik eszköze a hatásának. Irigység és féltékenység, oly gyakori fogyatkozása a vezető egyéniségeknek, egészen hiányzott a lelkéből, ellenkezőleg, mások sikereinek éppúgy örült, mint a magáéinak. ... Minden tanári testület, ha méltán viseli a nevet, alapjában véve egy kis köztársaság, s az igazgató inkább primus inter pares, mint igazi ura a közösségnek. Hatalmát nem annyira pozitív mint negatív irányban fejtheti ki, inkább megnehezítheti, mint megkönnyítheti munkatársai helyzetét. Kellőleg meg nem becsülhető tulajdonsága volt Badics Ferencnek, hogy ezzel a hatalmával sohasem élt: engedte, hogy mindenki szabadon fejthesse ki egyéniségét, nem állított működésük elé korlátokat, nem terelte meg nem felelő irányba. Sőt amennyiben módjában állt, iparkodott megelőzni tanárai gondolatát, s munkakörüket úgy osztotta be, hogy mindannyian meg legyenek elégedve, jól érezzék magukat a rájuk bízott szerepben."
Évekkel később Staud János, Badics Ferenc 70. születésnapjáról megemlékezve a következőket emeli ki: "... egy más meggyőződésű nagy és rokonszenves előd emlékével küzdve bebizonyította, hogy egy intézet működésének a külső formák rendje csaknem annyira fontos kelléke, mint a termékeny és mozgalmas szellemi élet... Tudott tekintélyt tartáni és nyájas lenni, tudott parancsolni és a kötelesség engedelmes szolgája lenni, tudott nagyvonalú fejlődést indítani és mutatni kifelé s elmerülni apróságokba az iskola belső munkájában."»
Badics Ferenc 1898 nyarától 1914 végéig, több mint tizenhat éven át állt az intézet élén. Az iskola addigi négy évtizedes fennállásának jóval több mint egyharmada az ő vezetése alatt telt el. Kritikus helyzetben lett igazgató. Sikerült megszilárdítania a gyakorlóiskola külső pozícióit és belső rendjét. Igazgatósága idején épült fel a másik épületszárny és bővült a nyolcosztályossá a gimnázium mely mind a tanuló- mind a tanárlétszám megduplázódását eredményezte. Ebből is következik, ho az a bensőséges, szinte családias kapcsolat, mely a "Minta" tanárait és diákjait egybefűzte az első évtizedekben, amikor még mindössze négy tanulócsoport és hat-a nyolc főnyi tanári testület alkotta az iskola közösségét, már az 1910-es évek elejére megváltozott, az igazgató és a diákság, valamint a tanárok és az igazgató egymásközötti érintkezéseiben is hivatalosabb, a későbbi viszonyokhoz közelebb álló formákat öltött.
Badics igazgatói működéséhez mindenképp az iskola múltjának egy fényes korszaka kapcsolódott, melynek tágabb hátterét a "boldog békeidők" adták.