KEZDŐ KUTATÓKNAK TANÁCSOLJUK

Családtörténeti kutatási tanácsok kezdőknek.

****************************************************IN ENGLISH:

Advice for a novice in genealogy research

KEZDŐ KUTATÓKNAK TANÁCSOLJUK

HozzászólásSzerző: sas » 2007 feb. 03, 4:47 pm szomb.

Családtörténeti kutatási tanácsok kezdőknek

Felkészülés a kutatásra

Reméljük, hogy az alábbiakban javasolt tanácsok hasznosnak fognak bizonyulni. A számos tanács közül éljen azzal a tanáccsal, amelyik aktuális az ön esetében!

Minden kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a családtörténeti kutatás igen fáradságos és hosszadalmas folyamat.

A levéltárakban és egyéb nyilvántartási helyeken az ott dolgozók szívesen adnak útbaigazítást és segítséget, de magát a kutatást mindenkinek saját magának kell szerveznie és végrehajtania. Ezt a rövid útmutatót ennek szellemében állítottuk össze, a teljesség igénye nélkül. A kutatás megkezdése előtt az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

1. Javasoljuk, hogy a kutatás megkezdése előtt gyűjtse össze és rendezze az összes családi információt, valamennyi dokumentumot, iratot, anyakönyvi kivonatot, iskolai bizonyítványt, végrendeletet, temetési értesítőt, önéletrajzot, és minden egyebet, melynek jelentősége lehet.

Minden kis, esetleg jelentéktelen apró adat is, igen nagy segítségünkre lehet a kutatásban, ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani - különösen az idős rokonokkal folytatott beszélgetésekre, és az általuk elmondottakra. Igen sok felesleges és fáradságos munkától kímélhetjük meg magunkat a későbbiekben.

Célszerű átvizsgálni a családi Bibliát, melybe rendszerint a fontos családi eseményeket bevezették, ajánlatos ezt megtenni a régi könyvekkel is, amelyekben lehetnek fontos bejegyzések.

Az a tapasztalat, hogy sokkal több irat van a család egésze birtokában mind gondolnánk, és igen bölcs dolog ezeknek az összeszedése és rendszerezése, még mielőtt valaki - a másképpen gondolkodók közül - mint valami felesleges ócskaságot - kidobná.

Vizsgáljon meg tüzetesen saját és rokonai tulajdonában lévő iratokat, fényképeket.

Ezek tájékoztatást nyújthatnak saját, és korábbi generációkat illetően.

Különösen idősebb rokonok birtokában lehetnek ilyen iratok és visszaemlékezésük is hasznos lehet. Ne mulasszuk el azonban ezeket a pontosság érdekében más forrásokkal összevetni ahol csak lehetséges.

Az otthonban fellelt tájékoztató adatok elegendő részleteket nyújtanak ahhoz, hogy a kutató munka a különböző, hiteles iratokat őrző-tároló helyeken is beinduljon.

Sok időt és erőfeszítést takaríthat meg azzal, ha megtudja, hogy kutatták-e már a család történetét a családjában.

2. Vizsgálja meg, hogy a holapunk FÓRUM-án a keresett család vagy személy szerepel-e.

Az igért Web Archívum jelenleg még NEM kutatható, de készül.

Ez lesz az a digitális névtár, a Magyarországi Személyek Névtára - mely 1200-1900 között a történelmi Magyarország területén élt, magyar és nem magyar, nemes és nem nemes személyekre, családokra közöl forrás-információkat.

3. Kutatás az Interneten - http://www.arcanum.hu/mol/ cimen lehetőség van egy családnévre rákeresni.

4. Kutatás a Magyar Országos Levéltárban (MOL), és a magyarországi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

5. Kutatás az Egyházi levéltárakban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

6. Kutatás a Mormon Genealógiai Index -ben.

7. Kutatás a Magyarországi Könyvtárak-ban. A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

8. Ha a család elköltözött valahonnan, de még ismerjük a címet, eredményes lehet levelet küldeni és a jelenlegi ottlakók segítségét kérni, talán van számunkra információjuk a keresett személyekről, családról, házról. Sok esetben nem kapunk választ, de érdemes próbálkozni. Válaszborítékot ,és bélyeget feltétlenül küldjünk!

9. A keresett személy nevét és adatait helyezzük fel a FÓRUM alá egy új TÉMA bevitelével.

Fölös erőfeszítések elkerülése érdekében jcélszerűnek tartjuk, hogy ossza meg információit másokkal, és győződjék meg arról, hogy a családot ezidőtájt kutatja-e valaki!

10. Természetesen időszakonként saját magunk is tallózzunk a FÓRUM-on, vajon a keresettek között nincs-e saját kutatásunkkal érintett személy! Ez a szolgáltatás csak akkor működik eredményesen, ha kölcsönös a segítség.

11.A helyi Anyakönyvi Hivatal anyakönyveiben is lehet kutatást végezni, de ehhez a rokonság igazolása szükséges.

12.Ha gyakorlatilag nem lehetséges személyesen a családkutatás, akkor vannak erre vállalkozó szakértő kutatók, akik a feladattal megbízhatók. A magyarországi kutatással foglalkozókat lásd a Magyar professzionális kutatók névsorban.

13. Ha már összegyűlt némi genealógiai információ, akkor elkezdődhet a kutatás a házon kívüli nyilvántartásokban.

Az aranyszabály a következő: "önmagadból indulj, dolgozz visszafelé az ismerttől az ismeretlenbe!"

14. Nem szabad elfelejteni, hogy bármely nyilvántartás tartalmazhat pontatlanságokat, és éppen ezért számtalanszor kudarccal, tévedéssel járhatnak erőfeszítéseink.

15.Végrendeletek kutatása

Igen szerencsés az a kutató, aki végrendeleteket talál kutatása során. A végakaratok ugyanis rendkívül gazdag családtörténeti adatokban.

Nem mindenki hagyott végrendeletet, de ha tett, azok igen hasznosak a családtagokat és vagyoni állapotukat illetően. (A végrendeletek közül az általam eddigi legszebbnek ítélt végrendelet - mely mind emberi hangvétele, szép fogalmazása, a hagyaték gazdagsága, valamint a családtörténeti adatok gazdagsága miatt péda értékű -a FÓRUM/Choron család alatt közöltem.

Hatósági iratok is adódhattak végrendelet nélkül történt elhalálozás esetén.

16. Bírósági peres ügyek iratai - Királyi Táblák okiratainak kutatása

Igen szerencsés az a kutató is , akinek felmenői sokat pereskedtek, és az ítélő Táblák peranyagjai között a családra vonatkozó dokumentumo(ka)t talál. (Magyar Országos Levéltár - O szekció - Bírósági levéltárak : az 1526-tól 1869-ig terjedő időszakban Magyarországon és Erdélyben működött felsőbíróságok iratanyagát tartalmazza, tizenkét levéltárat és néhány levéltárba nem sorolt irat-együttest foglal magában.) A periratok feldolgozásra kerültek, így az iratokban szereplő személyek neve alapján számítógépes katalógus áll rendelkezésre. Latin nyelvtudás szükséges az okiratok olvasásához.

17. Népszámlálások-összeírások kutatása
A népszámlálásokról és összeírásokról közölt tudnivalókat lásd részletesen a Népszámlálások-összeírások fejezetben. Igen szerencsésnek mondható az a családkutató, aki a Zala megyének Veszprémi Püspökséghez tartozó falvaiban élt családtagjai után kutat, miután egy fantasztikus ötkötetes műben Ördög Fernc tudós kutató, egyetemi tanár feldolgozta az összes település - 1745-1771 közötti időszakban készült - összeírásait (Ördög Ferenc: Zala megye népességösszeírásai és egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1475-1771) I-V. kötet, Budapest-Zalaegerszeg, 1992). Az összeírások közül DVD-n megjelent az 1715-évi országos összeírás (ARCANUM Kiadó, Budapest, 1994). Ez az Interneten elérhető: http://www.arcanum.hu/mol/ cimen.

18. Helytörténeti könyvek - kiadványok kutatása
Igen szerencsésnek mondható az a kutató is, aki olyan helységben kutat, melynek helytörténete szakszerűen és alaposan feldolgozásra került. Ilyen például Simontornya ( Kiss István, Simontornya krónikája, Simontornya, 1938). Számos olyan adat is fellelhető ezekben a helytörténeti forrásokban, melyek az anyakönyvben nem szerepelnek, és a családra , keresett személyre vonatkoznak.

19. Címtárak kutatása

20. Szakmai tárak - céhek


Az Országos Levéltár kutatási lehetőségei

Bárhonnan származzanak is felmenői a munkát Budapesten kell kezdeni. Ha fogalma sincs semmiről, ez gondot okozhat.

Állami - Polgári anyakönyvezés Magyarországon.

Születések, halálozások és házasságok polgári anyakönyvezése 1895 október elsején kezdődött országszerte. Minden lakóhelynek meg van a maga Anyakönyvi Hivatala és az adatokat itt tartják nyilván.

Az Anyakönyvi Hivatal nevű intézményt rendszerint az önkormányzati hivatalban találjuk. Budapesten a Fővárosi Levéltár tárol adatokat, de ezek a nyilvánosság részére nem hozzáférhetők.

Figyelmeztetésül azonban annyit , hogy az állami anyakönyvek nehezen használhatók fel a rokonság igazolás nélkül, ugyanis az adatok 100 évre titkosítva vannak. A helyi hivatalok ötéves kutatást felvállalnak, de postai úton nem lehetséges az adatkérés-kutatás.

Kutatót nem nevezhet meg, mert ez nem rokon.

Plébániai / lelkészségi (továbbiakban:)

Felekezeti anyakönyvek

Ha nem tudja, hogy felmenői honnan származnak, a felekezetek lehet, hogy segíteni tudnak. Ehhez tudni kell felekezeti hovatartozásunkat, mivel minden helységben, városban van római katolikus, református, evangélikus felekezeti közösség, de a nagyobb városokban van görög katolikus, és ortodox felekezet, s vannak izraelita hitközségek, zsinagógák is. De ha a polgári anyakönyvekkel kezdte el munkáját, a vallás fel van tüntetve az anyakönyvekben és segítenek megoldani a problémát.

Mielőtt azonban egyházi anyakönyvi kutatáshoz kezdenénk, az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet.

1959-ben a Mormon felekezet engedélyt kapott arra, hogy Magyarország területén lévő egyházi anyakönyveket mikrofilmre vegye, azaz film másolatot készíthettek az anyakönyvekről. A legtöbb születési/keresztelési, halálozási és házassági anyakönyv 1700-1720-ra datálódik , bár van amelyik az 1630-s évre nyúlik vissza.

A mikrofilm másolatok az Országos Levéltárban megtalálhatók, és - a legutolsó 100 év kivételével-kutathatók, olvashatók, korszerű mikrofilm- olvasóval.

Ezekről a filmekről lista készült, és abc sorrendben rendezett könyvekben található a teremben. A mikrofilmek jegyzéke remélhetőleg hamarosan a Web Archívumból is lehívható lesz.

A jelenlegi határokon túli anyakönyvek mikrofilm másolatainak csak egy kis része hozzáférhető a Magyar Országos Levéltárban, az elmult években a Felvidéki anyakönyvek is elérhetővé váltak.

A ma Ausztriához tartozó burgenlandi anyakönyveknek, a Kalocsai érsekségé (a jugoszláv részek, ma Bosznia-Hercegovina), továbbá a Romániához csatolt Kolozsváré, és a nagyváradi izraelita újabbkori � 1828-1895 �s anyakönyvek másodlatai is itt találhatók. Magyarország azon részei, amelyek ma Ausztriához tartoznak, saját anyakönyvi nyilvántartásokkal rendelkeznek, a Mormonok ezeket is lefilmezték.

Az is gondot okoz a kutatásban, hogy számos régi magyar várost átkereszteltek. Ott egyénileg kutatni nem kis fáradsággal járhat, de nem lehetetlen. Egyes esetekben a nagyobb szlovákiai magyar anyakönyveket lefilmezte a Magyar Levéltári Szolgálat, tehát érdemes a mikrofilm katalógus előzetes átvizsgálása. Pl. Pozsonyi anyakönyvek hozzáférhetők.

A történelmi Magyarország helyiségeinek egykori és mai elnevezését hamarosan a Helységnevek névtárában közreadjuk.

Az anyakönyvek, mint kutatási források, rendkívül fontosak. Számos egyéb adatot is tartalmazhatnak az anyakönyvek, így például a foglalkozást (pl. malmi bíró), származási helyet (pl. ex Hosszúfalú - Hosszúfalúból való), rangot-osztályt ("Nobilis" (lat. nemes) vagy "neme" toldattal állnak a felekezeti anyakönyvben, amíg parasztra a "földműves", "adózó", "colonus", "nemtelen" vagy a "paraszt" szó utal), életkort, családi állapotot házasságkötéskor (pl. "ifjú legény", vagy "virgo nobilis"), halotti anyakönyvben az elhalálozás okát (pl. hideglelés, sínylődés).

Visszatérve az 1800-s vagy későbbi felekezeti anyakönyvekre, sok városban, községben az egyes bejegyzések házszámrovatot is tartalmaznak ! A megyei levéltárakban fellelhető régi a városi térképen szerencsés esetben még a ház helye is beazonosítható.

Népszámlálások, összeírások - hol kutassunk és hogyan:

1233-1332

Pápai összeírás, az egyházak által neki fizetendő adóról. Tíz is van ilyen 1233 és 1332 között, de főleg a magyar püspököket érinti.

1550-1696 Dicalis Coscriptio

A mohácsi vész után történt összeírások az országos levéltárban találhatók. A legelső 1550-ből való, azután következnek az 1552. és 1553. évi adólajstromok, csupán portákkal. Az 1553. évi a birtokosokat is felsorolja. Az 1555. évi ismét csak a portákat, az 1559. évi ellenben a birtokosokat is. Ezeken kivül még az 1564., 65., 66., 67., 70., 72., 76., 78., 98., 99., 1601., 2., 3. évekből vannak összeírások, mely utóbbi azonban csupán a házakat sorolja fel, továbbá 1609., 10., 14., 18., 19., 22., 26., 35., 38., 47. és 1696. évből, mely utóbbiról két terjedelmes összeírás maradt fenn.
Az adóösszeírásokat és ezek alapján az adókivetést, az adórovók, királyi dicátorok végezték. A működő adórovók részére a vármegyék (pl. Bars megye az 1596 április 25-én Szent-Benedeken tartott közgyűlésében) részletes szabályzatot dolgoztak ki.. Az adórovó mellett a vármegye részéről az esküdt nemes működött.


1570-1650 Elenchusok

A törökök utánozták e rendszert "dephter" listáik 1570-1650 -ig, a hódoltság szakában, éltek.

1690

Az első ilyet az országnak a török uralom alól történt felszabadítása után készítették. Buda lakóiról készült, abból a célból, hogy megállapítsák hány család élte túl a 150 éves török megszállást.


1715. és 1720-iki összeirások

A szatmári békekötés után nyugodtabb napok virradtak az országra. Ugy látszott, elérkezet az idő, a mikor az úgyszólván teljesen összezúzott állami szervezetet és közintézményeket, az idő szellemének, a haladásnak megfelelően, ujjáalkotni lehet. A reformmozgalmat az 1712–15-iki országgyűlés indította meg. III. Károly pedig 1714. szeptember 20-án kelt terjedelmes leiratában felszólította az országos karokat és rendeket, hogy keressenek módozatokat, miként lehetne az ország teherviselő képességét pontosan megállapítani s e szerint a terhek arányos elosztását elérni. Ő maga különben ezt a módozatot is megadta, midőn egy ily vagyon-kataszter alapelveit közölte velük.
A karok és rendek örömmel vették a királyi leiratot s ki is dolgoztak egy szabályzatot, a mely szerint az ország összes lakosságát, vagyoni viszonyaival együtt, a kiváltságos osztályok és az izraeliták kihagyásával összeírni lehessen.

A kidolgozott részletes szabályzat szerint az összeírás 1715-ben indúlt meg és 1720-ban ujabb minta szerint megújult. Az összeirás végzésére minden megye bizottságot küldött ki. Ezek a bizottságok azután más-más megyében működtek olyképpen, hogy egyik megyét sem a saját, hanem egy más megye bizottsága írta össze. Nyitravármegye bizottsága példáúl Győr és Zemplénvármegyét írta össze, míg Nyitrában Ungvármegye küldöttei működtek.

Az 1715.-évi országos összeírás a MOL és az Arcanum Kiadó munkájának köszönhetően DVD-is hozzáférhatő, a MOL honlapáról pedig megnyitható, kutatható.

1747

A következő 1747-ben volt, de egyházi jellegű. Majdnem teljes volt, különösen ami a a nyugati részeket illeti.

1770

Mária Terézia szervezett meg egyet 1770-ben. Célja az volt, hogy megállapítsa azt, hogy hány birtokos nemes szerződött jobbágyokkal Urbárium volt a neve. Főleg nemesekre vonatkozó adatokból állt de tartalmazta a jobbágyok tartozó szolgálatait, a fizetséget és birtokrész méretét.

1784

II. József rendelt el egyet 1784-re, de a nemesség ellentállt. Nem kívánt személyes adatokkal szolgálni a Habsburg háznak. Részben megsemmisült nyomokban maradtak fönn adatok.

1828/1848/1857

Meglepő, hogy az utolsó régi magyar népszámlálás 1828-ból, mindenkit tartalmaz a nemességen kívül. Van egynehány modern országos népszámlálás. 1848-ban minden zsidóra, 1857-be pedig minden háztartásra terjedt ki.

1868

Sajnálatos módon az 1868 óta végzett modern népszámlálások, eltérően az angolokétól, foglalkozási és kerületi jellegűek voltak, statisztikai, levéltári célúak, ennélfogva értéktelenek családkutatásra, nem adnak meg neveket.

Fővárosi Címtár.

Ez leginkább a Baross utcai Fővárosi Könyvtárban található Szabó Ervin tér 1. sz.alatt. A címtár két részből áll. Az első abc sorrendben adja a városlakókat, a parasztokat kivéve, a második a szakmák szerint tagozódik.

Két típusú eligazító van: az egyik a magánzókról, a másik üzlettel bírókról. 1885-1928 ig tartó időszakot öleli föl.

Másodévenkénti adatokat tartalmaznak. A második adathalmaz a köztisztviselőkről és a városi alkalmazottakról tudósít, 1878-1945-ig és tartalmasabb.

Budapest németajkú lakosságának saját címtára volt. "Addressen Kalender und Strassen Kalender" 1805-ben kezdődik és fokozatosan nem németajkúakat is tüntet föl.,

Hasznos adatok ezek, a címek a lakókerületet is megmondják , így elvezetnek a megfelelő kerületi anyakönyvi hivatalhoz ha 1895 utáni születési/keresztelési, házassági vagy halálozási adatot keres.

A végrendeleteket a Polgármesteri Hivatalban tárolják, de helyhiány miatt sokat kiselejteztek.

További magyarországi levéltári archívumokat lásd a Levéltárak fejezetben.

Városi levéltárak

A levéltárak honlapjait az oldalunkon található linkek segítségével el lehet érni.

Fővárosi Levéltár

A levéltár honlapját az oldalunkon található link segítségével el lehet érni.

Leghasznosabbak itt az 1890 óta e polgáriasodó városban kiadott iparengedélyek . Két csoportra oszlik az anyag. Egyik a kisipari , másik a nagyipari, gyári helyiségekre, műhelyekre vonatkozik.

Ha ismeri felmenői szakmáját, foglalkozását, megvannak itt a városi céhnyilvántartások is. Ezért itt például a tanoncságot is követni lehet , de korlátozott mértékben egyes pl.ács-asztalos mesterek szakmai történetét is megismerhetjük. Korlátozott mértékben fellelhetők itt iskolai adatok, tanulónévsorok is.
sas
Site Admin
 
Hozzászólások: 31
Csatlakozott: 2007 jan. 10, 10:19 pm szer.

Vissza: KEZDŐKNEK AJÁNLJUK - FOR THE BEGINNERS

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég

cron